Tedd ki számítógéped asztalára a cegiranytu.hu linkjét és mindig egy
kattintásra leszel az üzleti megoldások tárházától!
Rendkívüli munkavégzés,
készenlét, ügyelet, pihenő szabadság, betegszabadság,
műszakpótlékok, távolléti díj, átlagkereset és még sok más
számítás, amelyet ez a segédlet kezelni tud.
Bérpótlék kalkulátor
Egy segédlet, amelyre minden
vállalkozásnak szüksége van!
Örülök
annak, hogy létrejött ez a Bérpótlék kalkulátor. Ezután
nem kell kézzel számolgatnom a különböző
pótlékokat, kifizetéseket. A jelenleg használt
bérprogramom csak a sima havi bért tudja kezelni, a pótlékok
számítását nem végzi el, és csak a manuálisan kiszámolt
összeget lehet beírni az erre a célra üresen hagyott
rubrikákba.
A
segédlet könnyen kezelhető, felhasználó barát, a bevitt adatok
alapján mindent kiszámol, így csak egy-összegben
berögzítem a bérprogramba és teljes az adatszolgáltatás. Egy
esetleges ellenőrzéskor sem kell félnem, mert teljes körű
bérjegyzéknek is megfelel. Nagyon jó, hogy kezeli a távolléti
díj és az átlagkereset számítást.
A
Bérpótlék kalkulátor által kiszámolt összegek forintra
megegyeznek a korábban általam használt neves bérprogram
számfejtésével.
Noskóné
Anita
Ügyvezető
Duo-Ász
Könyvelő Iroda
További oldalaink,
írásaink
A cegiranytu.hu számos
ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi
számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói
észrevételek figyelembe vételével folyamatosan frissítjük.
Ezen az űrlapon csak a
Bérpótlék kalkulátor megrendelésére van lehetőség!
Amennyiben más termékre van szükséged, úgy látogasd meg a
cegiranytu.hu főoldalát, vagy nézd át a jobboldalon elhelyezett
terméklistát.
Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a
Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.
Hozzáférési adataidat nálunk biztonságban
tudhatod. Harmadik személynek semmilyen körülmények között nem
adjuk át, kivéve, ha erre bennünket jogszabály
kötelez!
a kalkulátor kiszámolja a túlóra pótlékokat a hatályos
jogszabályok alapján,
az átlagkereset alapját meghatározó időszak
kijelölése,
a kalkulátor kiszámolja az alap órabért, a távolléti
díjat és az átlagkeresetet,
megjelennek a különböző jövedelem kategóriák eredményei
(rendszeres jövedelem, nem rendszeres, összes kereset,
összes nyugdíj-járulékalapot képező jövedelem, összes
egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem),
adó és járulék számítás, a lehetséges adójóváírás,
illetve adókedvezmények figyelembe vételével,
nettó jövedelem, göngyölt nettó, adó, járulék, összes
bérköltség,
a nettó aránya az összes bérköltségre vetítve,
a havi juttatások adatainak és a statisztikai adatoknak
jegyzékbe foglalása.
A Bérpótlék kalkulátor kényelmi megoldások egész
sorát biztosítja:
Figyelembe veszi mindazokat az előírásokat és
összefüggéseket, amelyek a különböző bérpótlékok,
munkavégzések, illetve munkavégzés nélküli juttatások
számításához szükségesek.
Beépített képletek segítik az összefüggésekből levonható
következtetések kiírását.
Egy újabb segédlet, amely jelentősen megkönnyíti bonyolult
jogszabályi összefüggések alkalmazását. Még annál a
vállalkozásnál is hasznos, ahol az alkalmazott bérszámfejtő
program kezelni tudja ezeket a kérdéseket. Tervezésnél, egyedi
esetek elemzésénél, hatástanulmányoknál, munkaidő beosztások
mérlegelésénél, az emberi erőforrások optimálisabb
kihasználásának tanulmányozásánál, mind nagy segítséget
jelenthet ez a kalkulátor. Alkalmas egész évre szóló, bérekhez
és egyéb bérjellegű juttatásokhoz kötődő kimutatások
létrehozására. Az új fejlesztésű bérkalkulátorunk szerves
beépítése jelentős mértékben emeli a mögöttes számítások
komplexitását.
a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is
fizethetsz!):
Banki átutaláshoz, vagy csekkes
fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási
feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is
megtalálod.
Törvényi szabályok:
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
Munkabér a munkaszerződésben megállapított
személyi alapbér.
A munka egyenlő értékének megállapításánál
különösen figyelembe veendő: az elvégzett munka természete,
minősége, mennyisége, szakképzettség, fizikai erőfeszítés,
szellemi erőfeszítés, tapasztalat, felelősség.
A munkavállalót megillető munkabér
időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő
összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért
időbérben kell meghatározni.
Személyi alapbérként, illetve
teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek
megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
Havi átlagkereset alkalmazása
Az egy órára járó személyi alapbért úgy kell kiszámítani,
hogy a havi személyi alapbér összegét osztani kell
a) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 174-gyel,
b) részmunkaidős, rövidebb teljes munkaidős foglalkoztatás,
illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti
negyven órát meghaladó mértékű munkaidő esetén a 174 óra
időarányos részével.
A táppénz alapjánál figyelembe vehető
juttatások
Azokat a juttatásokat, bevételeket kell számításba venni,
amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére
kötelezett.
Rendszeres jövedelem: az időszakonként,
havi rendszerességgel járó juttatások, mint pl. a munkabér
(illetmény), pótlékok, a munkabér helyett kifizetett távolléti
díj, átlagkereset, illetve a szerződés alapján havonta járó
díjazás, vagy egyéb jövedelem. Az egyéni és társas vállalkozók
esetében rendszeres a vállalkozóként elért, bevallott 4%-os
járulékalapot képező jövedelem.
Nem rendszeres jövedelmek: 13. havi
illetmény, prémium, egyéb év végi részesedés, törzsgárda
jutalom, szabadságmegváltás, egyéb jogcímen kifizetett, nem
havi rendszeres jövedelem.
A napi átlagkereset megállapítása
Külön-külön kell kiszámítani a rendszeres és nem rendszeres
jövedelem naptári napi átlagát és ezek együttes összege képezi
majd a táppénz alapját.
Az átlagkereset-számítás alapjául szolgáló
kifizetések
Az átlagszámítás alapjául a fentiekben felvázoltak szerinti
irányadó időszakra kifizetett munkabérek szolgálnak.
A Központi Statisztikai Hivatal 2004. január 1-jétől
hatályos, útmutató a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz
elnevezésű módszertani segédlete részletezi, mely kifizetések
képezik a kereset részét.
A vonatkozó munkajogi szabályok kommentárjai, magyarázatai
szerint, ezen címszó alatt felvázolt kifizetések tekintendőek
az átlagszámítás szempontjából munkabérnek.
A kereset összetevői:
alapbér, illetve törzsbér,
bérpótlékok,
kiegészítő fizetés,
prémium,
jutalom,
a 13. és további havi fizetés.
Az alapbér a munkavállalónak a
munkaszerződésben meghatározott személyi alapbére (órabére,
heti bére, havi bére, éves bére).
A törzsbér a keresetnek a munkavállaló
teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől
közvetlenül függő, a munkavállaló személyi alapbérén, illetve
az alkalmazott bérformán alapuló része. Ide tartozik pl.: a
munkában töltött idő hosszától függően fizetett munkabér
(időbér), a teljesítménykövetelmények (norma) teljesítéséért
járó bér (ideértve a bérezési forma részét képező, pl. minőségi
prémiumot is), az állásidőre elszámolt személyi alapbér,
jutalékos bérezés esetén a jutalék (ún. tiszta jutalékos
rendszerben), illetőleg az alapbér és a jutalék együttes
összege.
A bérpótlék a munkavégzés különleges
feltételeit, speciális képzettségeket, munkaköri
követelményeket (sajátos munkakörülményeket), valamint az
általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezését szolgáló
bér, amennyiben a jelzett tényezőket a munkavállaló személyi
alapbérének vagy teljesítménybérének megállapításánál nem
vették figyelembe.
Ide tartozik pl.: műszakpótlékok, különleges beosztás vagy
képesítés alapján fizetett pótlékok (pl. a közalkalmazottak cím
és ágazati jellegű pótléka, a képzettségi pótlék, jegyzői
pótlék, a nyelvpótlék stb.), rendkívüli munkavégzés pótléka
(túlórapótlék), készenléti, ügyeleti díjak és pótlékok,
helyettesítési díj.
A kiegészítő fizetés a le nem dolgozott
munkaidőre a munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás,
illetve kollektív szerződés (továbbiakban jogszabály) alapján
járó díjazás, jellemzően távolléti díj, ilyenek: a munkaszüneti
napokra fizetett távolléti díj, ha e napon nem dolgozott a
munkavállaló; a tanulmányi szabadság (munkaidő-kedvezmény)
idejére fizetett munkadíj; a hivatalos kiküldetés miatt
utazással töltött időre fizetett díjazás; a rendes (alap- és
pót-), szabadság idejére fizetett munkadíj, beleértve a pénzben
megváltott szabadság idejére járó távolléti díjat is. A prémium
az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a
munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg. Ide értendő
a közalkalmazottak ilyen címen fizetett illetménykiegészítése
és kereset-kiegészítése is. A jutalom az egyéni
teljesítményekhez kötődően, az elvégzett munka utólagos
értékelése alapján a munkavállaló részére fizetett összeg.
A 13. és további havi fizetés a
jogszabályban, illetve a munkaszerződés által kötelezően előírt
díjazás.
Milyen esetekben fizetnek távolléti
díjat?
- állampolgári kötelezettség teljesítése
- közeli hozzátartozó halála (két munkanap)
- kötelező orvosi vizsgálat
- véradás miatt
- munkaszüneti nap miatt
- Mt.-ben biztosított rendes szabadság
- szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére
- munkáltatói utasítás jogszerű megtagadása miatt kiesett
munkaidőre
- általános iskolában tanuló munkavállaló tanulmányi
munkaidő-kedvezményének idejére
- gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény
illeti meg az apát
Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a
munkavégzés alól, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk
szerint jár díjazás;
148. § (1) Készenlét esetén a személyi
alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér
negyven százalékának megfelelő munkabér jár.
Az átlagkereset számításánál időbér esetén
a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában
érvényes összegben kell figyelembe venni.
Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az
átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban:
irányadó időszak) kifizetett munkabér időarányosan számított
átlaga jár.
Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári
negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.
(5) Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári
negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála
számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az
utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe
venni.
Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot
meghaladó, meghatározott időtartamra járó munkabérnek, továbbá
az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó
időszak alatti munkavégzés alapján járó munkabérnek csak az
átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső - a (8)
bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított -
(időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett
munkabér összegébe beszámítani.
Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya
egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti
díjával azonos összeg tekintendő.
(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó
átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló
irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell
az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel
fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok
számával (együtt: osztószám).
Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári
negyedév(ek) hiányában az a naptári hónap -, amelyben a
munkavállalónak kifizetett munkabéréhez osztószám nem tartozik,
az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.
(10) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési
kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását
írja elő, akkor egy havi átlagkereseten a munkavállaló egy napi
átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi
átlagkereset kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint
meghatározott egy órára járó átlagkereset összege szorzandó
174-gyel, részmunkaidő, rövidebb teljes munkaidő, illetve
készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven
órát meghaladó mértékű esetén, ennek időarányos részével.
Órabér esetén az egynapi átlagkereset az
egy órára megállapított átlagkereset és a munkaidő mértékének a
szorzata.
Nem tartozik a kereset fogalmába, ezért az
átlagszámítás alapját sem képezi pl: végkielégítés,
betegszabadság idejére járó díjazás, szociális juttatás,
lakbér-és étkezési hozzájárulás, üdülési térítés, családi
pótlék, társadalombiztosítási ellátások (pl: táppénz, GYES).
Nem tekinthető munkabérnek a megbízási díj, ezért ez sem vehető
figyelembe az átlagkereset meghatározásánál.
A jubileumi jutalom nem az elvégzett munka díjazása, hanem a
munkáltatóhoz való hűség megbecsülését szolgálja, ezért nem
képezi az átlagszámítás alapját (BH1998. 399.).
A bérpótlék
A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló személyi
alapbére, ha erről a munkáltató és a munkavállaló másképpen nem
állapodik meg
Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót
15 százalékos bérpótlék is megilleti
A több műszakos munkaidő-beosztásban,
illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott
munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék
jár
Több-műszakos munkaidő-beosztásnál.
A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén (azaz, ha a
több-műszakos munkarend alapján a 14.00 és 22.00 óra közötti
időszakban teljesített legalább 2 óra időtartamú munkavégzésről
van szó, a műszakpótlék mértéke 15 százalék.
Harminc százalékos a műszakpótlék mértéke az éjszakai
műszakban (azaz a több-műszakos munkarend alapján végzett
éjszakai munka esetén.
Az éjszakai műszakpótlékban részesülő személy, éjszakai
bérpótlékra általában nem jogosult.
Megszakítás nélküli munkarendben:
A megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalót a
délutáni műszak után a 15 százalékos műszakpótlékon kívül
további 5, azaz összesen 20 százalékos, az éjszakai műszak után
további 10, azaz összesen 40 százalékos műszakpótlék illeti
meg
Ha a munkavállaló munkaidejének csak egy része esik
délutánra vagy éjszakára, őt csak erre az időre illeti meg
arányosan a vonatkozó műszakpótlék.
Ha az éjszakai vagy délutáni műszakban történt munkavégzés
ideje nem éri el a törvény által előírt két órát, nem
beszélhetünk éjszakai, illetve délutáni műszakos
munkavégzésről.
Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek
minősül:
1. a munkaidő-beosztástól eltérő,
2. a munkaidőkereten felüli,
3. és az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá készenlét alatt
elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a
munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen
kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az
utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig -
terjedő időtartam
Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az
engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt
megállapodás alapján ledolgozza. Ezt ugyanis nem munkáltatói
utasításra, hanem megegyezés alapján teszi.
Túlmunka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. Ez a pótlék
megállapítható esetenkénti elszámolás szerint is, átalányban
is.
Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása
előírhatja, hogy ellenértékként - az 50 százalékos pótlék
helyett - szabadidő jár. Ez azonban nem lehet kevesebb a
végzett munka időtartamánál.
Amennyiben a napi munkaidő tartama nincs meghatározva, úgy a
heti, havi vagy éves munkaidőkereten felül teljesített
munkavégzés számít túlmunkának.
Ha a munkavállaló a munkáltató erre irányuló utasítása
alapján a pihenőnapján (pihenőidőben) végez munkát, a pótlék
mértéke 100 százalék.
Ettől eltérően a pótlék mértéke 50 százalék, ha a
munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap cserébe.
Az Mt. nem zárja ki, hogy a rendkívüli munkavégzés
ellenértékeként - az esetenkénti pótlékelszámolás helyett -
átalányt állapítsanak meg.
A rendkívüli munkavégzésre (annak díjazására, a biztosított
szabadidőre, pihenőidőre, az átalányra) vonatkozó rendelkezések
nem alkalmazhatók akkor, ha a munkavállaló a munkaideje
beosztását maga határozza meg (ilyen például a vezető állású
munkavállaló).
A készenléti és az ügyeleti díj
Készenlét esetén a személyi alapbér 20 százalékának, ügyelet
esetén a személyi alapbér 40 százaléknak megfelelő munkabér
jár.
Előfordulhat, hogy a készenlét alatt munkát is kell végeznie
a munkavállalónak. Ilyen esetben a munkavégzés időtartamára a
rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok szerinti díjazás
jár.
Ha tehát a munkavállaló a készenlét alatt munkát végez, az
munkaidőnek számít. Az elvégzett munka díjazása ilyenkor attól
függ, hogy a munkát a napi munkaidőn túl, a munkaidőkereten
felül, vagy pihenőnapon (pihenőidőben) végzi-e. Az első két
esetben a munkavállalónak - a munkavégzés ellenértékén
túlmenően - 50 százalékos bérpótlék vagy a munkavégzés
tartamával megegyező szabadidő, míg a harmadik esetben 100
százalékos bérpótlék vagy 50 százalékos bérpótlék mellett egy
másik pihenőnap jár.
A bérpótlék alapjául szolgáló jövedelem megállapítása tehát
a felek feladata, csak megállapodás hiányában irányadó az Mt.
Ha a bérpótlékról a munkaszerződés rendelkezik, egyértelműen
meg kell határozni, mennyi a munkavállaló személyi alapbére, és
külön kell nevesíteni a bérpótlék mértékét, esetleg konkrét
összegét. A személyi alapbér soha nem egyezhet meg a pótlékolt
bérrel.
Pihenőnap: a naptári nap nulla órától
huszonnégy óráig tartó időszak, vagy három- és négy-műszakos
munkarendben, továbbá a megszakítás nélkül működő
munkáltató, illetve az ilyen munkakörben foglalkoztatott
munkavállaló esetében - munkaviszonyra vonatkozó szabály
vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - a
következő műszak megkezdését megelőző huszonnégy óra;
Munkaszüneti nap: január 1., március 15.,
húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október
23.,