Tedd ki számítógéped asztalára a cegiranytu.hu linkjét és mindig egy kattintásra leszel az üzleti megoldások tárházától!

Rendkívüli munkavégzés, készenlét, ügyelet, pihenő szabadság, betegszabadság, műszakpótlékok, távolléti díj, átlagkereset és még sok más számítás, amelyet ez a segédlet kezelni tud.

Bérpótlék kalkulátor

Egy segédlet, amelyre minden vállalkozásnak szüksége van!

A Bérpótlék kalkulátor ára: Árlista

A megrendelőlaphoz >>>

Örülök annak, hogy létrejött ez a Bérpótlék kalkulátor. Ezután nem kell kézzel számolgatnom a különböző pótlékokat, kifizetéseket. A jelenleg használt bérprogramom csak a sima havi bért tudja kezelni, a pótlékok számítását nem végzi el, és csak a manuálisan kiszámolt összeget lehet beírni az erre a célra üresen hagyott rubrikákba.

A segédlet könnyen kezelhető, felhasználó barát, a bevitt adatok alapján mindent kiszámol, így csak egy-összegben berögzítem a bérprogramba és teljes az adatszolgáltatás. Egy esetleges ellenőrzéskor sem kell félnem, mert teljes körű bérjegyzéknek is megfelel. Nagyon jó, hogy kezeli a távolléti díj és az átlagkereset számítást.

A Bérpótlék kalkulátor által kiszámolt összegek forintra megegyeznek a korábban általam használt neves bérprogram számfejtésével.

Noskóné Anita
Ügyvezető

Duo-Ász Könyvelő Iroda

A cegiranytu.hu számos ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói észrevételek figyelembe vételével folyamatosan frissítjük.

Olvasd el az ingyenes mintáinkhoz, illetve a frissítésekhez történő önkéntes hozzájárulásról szóló útmutatásunkat!

Frissítések

Az űrlap kitöltése előtt olvasd el a felhasználási feltételeinket!

Felhasználási feltételek

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Ezen az űrlapon csak a Bérpótlék kalkulátor megrendelésére van lehetőség! Amennyiben más termékre van szükséged, úgy látogasd meg a cegiranytu.hu főoldalát, vagy nézd át a jobboldalon elhelyezett terméklistát.

Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.

Cégiránytű tanácsadó

Hozzáférési adataidat nálunk biztonságban tudhatod. Harmadik személynek semmilyen körülmények között nem adjuk át, kivéve, ha erre bennünket jogszabály kötelez!

További információk a termékről

Tartalom

A Bérpótlék kalkulátor "gondolatmenete":

• a felhasználó adatainak rögzítése,
• a juttató szervezet adatainak rögzítése,
• a juttatásban részesülő adatainak rögzítése,
• a juttatás hónapjának kiválasztása,
• az alapbér (törzsbér) rögzítése,
• a tárgyhavi naptári paraméterek rögzítése,
• az adott havi túlórák, rendkívüli munkavégzés bevitele,
• a munkát érintő egyéb események rögzítése (pihenő szabadság, betegszabadság, elmaradt szabadság, stb.),
• több-műszakos munkarend adatai (délutáni, éjszakai műszak),
• egyéb rendszeres pótlékok (veszélyességi, nyelv, képzettségi, stb.),
• adómentes juttatások (napidíj, üzemanyag-megtakarítás),
• munkáltatói hozzájárulások (étkezési, lakbér, utazási),
• különadózó jövedelmek rögzítése,
• a kalkulátor kiszámolja a túlóra pótlékokat a hatályos jogszabályok alapján,
• az átlagkereset alapját meghatározó időszak kijelölése,
• a kalkulátor kiszámolja az alap órabért, a távolléti díjat és az átlagkeresetet,
• megjelennek a különböző jövedelem kategóriák eredményei (rendszeres jövedelem, nem rendszeres, összes kereset, összes nyugdíj-járulékalapot képező jövedelem, összes egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem),
• adó és járulék számítás, a lehetséges adójóváírás, illetve adókedvezmények figyelembe vételével,
• nettó jövedelem, göngyölt nettó, adó, járulék, összes bérköltség,
• a nettó aránya az összes bérköltségre vetítve,
• a havi juttatások adatainak és a statisztikai adatoknak jegyzékbe foglalása.

Jogszabályi segédlet, hasznos linkek,

Miért használnád ezt a terméket?

A Bérpótlék kalkulátor kényelmi megoldások egész sorát biztosítja:

Figyelembe veszi mindazokat az előírásokat és összefüggéseket, amelyek a különböző bérpótlékok, munkavégzések, illetve munkavégzés nélküli juttatások számításához szükségesek.

Beépített képletek segítik az összefüggésekből levonható következtetések kiírását.

Egy újabb segédlet, amely jelentősen megkönnyíti bonyolult jogszabályi összefüggések alkalmazását. Még annál a vállalkozásnál is hasznos, ahol az alkalmazott bérszámfejtő program kezelni tudja ezeket a kérdéseket. Tervezésnél, egyedi esetek elemzésénél, hatástanulmányoknál, munkaidő beosztások mérlegelésénél, az emberi erőforrások optimálisabb kihasználásának tanulmányozásánál, mind nagy segítséget jelenthet ez a kalkulátor. Alkalmas egész évre szóló, bérekhez és egyéb bérjellegű juttatásokhoz kötődő kimutatások létrehozására. Az új fejlesztésű bérkalkulátorunk szerves beépítése jelentős mértékben emeli a mögöttes számítások komplexitását.

PayPal fizetés

a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is fizethetsz!):

Banki átutaláshoz, vagy csekkes fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is megtalálod.

Törvényi szabályok:

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

Munkabér a munkaszerződésben megállapított személyi alapbér.

A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen figyelembe veendő: az elvégzett munka természete, minősége, mennyisége, szakképzettség, fizikai erőfeszítés, szellemi erőfeszítés, tapasztalat, felelősség.

A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.

Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Havi átlagkereset alkalmazása

Az egy órára járó személyi alapbért úgy kell kiszámítani, hogy a havi személyi alapbér összegét osztani kell

a) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 174-gyel,

b) részmunkaidős, rövidebb teljes munkaidős foglalkoztatás, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mértékű munkaidő esetén a 174 óra időarányos részével.

A táppénz alapjánál figyelembe vehető juttatások

Azokat a juttatásokat, bevételeket kell számításba venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Rendszeres jövedelem: az időszakonként, havi rendszerességgel járó juttatások, mint pl. a munkabér (illetmény), pótlékok, a munkabér helyett kifizetett távolléti díj, átlagkereset, illetve a szerződés alapján havonta járó díjazás, vagy egyéb jövedelem. Az egyéni és társas vállalkozók esetében rendszeres a vállalkozóként elért, bevallott 4%-os járulékalapot képező jövedelem.

Nem rendszeres jövedelmek: 13. havi illetmény, prémium, egyéb év végi részesedés, törzsgárda jutalom, szabadságmegváltás, egyéb jogcímen kifizetett, nem havi rendszeres jövedelem.

A napi átlagkereset megállapítása

Külön-külön kell kiszámítani a rendszeres és nem rendszeres jövedelem naptári napi átlagát és ezek együttes összege képezi majd a táppénz alapját.

Az átlagkereset-számítás alapjául szolgáló kifizetések

Az átlagszámítás alapjául a fentiekben felvázoltak szerinti irányadó időszakra kifizetett munkabérek szolgálnak.

A Központi Statisztikai Hivatal 2004. január 1-jétől hatályos, útmutató a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz elnevezésű módszertani segédlete részletezi, mely kifizetések képezik a kereset részét.

A vonatkozó munkajogi szabályok kommentárjai, magyarázatai szerint, ezen címszó alatt felvázolt kifizetések tekintendőek az átlagszámítás szempontjából munkabérnek.

A kereset összetevői:

­ alapbér, illetve törzsbér,

­ bérpótlékok,

­ kiegészítő fizetés,

­ prémium,

­ jutalom,

­ a 13. és további havi fizetés.

Az alapbér a munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbére (órabére, heti bére, havi bére, éves bére).

A törzsbér a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló személyi alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része. Ide tartozik pl.: a munkában töltött idő hosszától függően fizetett munkabér (időbér), a teljesítménykövetelmények (norma) teljesítéséért járó bér (ideértve a bérezési forma részét képező, pl. minőségi prémiumot is), az állásidőre elszámolt személyi alapbér, jutalékos bérezés esetén a jutalék (ún. tiszta jutalékos rendszerben), illetőleg az alapbér és a jutalék együttes összege.

A bérpótlék a munkavégzés különleges feltételeit, speciális képzettségeket, munkaköri követelményeket (sajátos munkakörülményeket), valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezését szolgáló bér, amennyiben a jelzett tényezőket a munkavállaló személyi alapbérének vagy teljesítménybérének megállapításánál nem vették figyelembe.

Ide tartozik pl.: műszakpótlékok, különleges beosztás vagy képesítés alapján fizetett pótlékok (pl. a közalkalmazottak cím és ágazati jellegű pótléka, a képzettségi pótlék, jegyzői pótlék, a nyelvpótlék stb.), rendkívüli munkavégzés pótléka (túlórapótlék), készenléti, ügyeleti díjak és pótlékok, helyettesítési díj.

A kiegészítő fizetés a le nem dolgozott munkaidőre a munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás, illetve kollektív szerződés (továbbiakban jogszabály) alapján járó díjazás, jellemzően távolléti díj, ilyenek: a munkaszüneti napokra fizetett távolléti díj, ha e napon nem dolgozott a munkavállaló; a tanulmányi szabadság (munkaidő-kedvezmény) idejére fizetett munkadíj; a hivatalos kiküldetés miatt utazással töltött időre fizetett díjazás; a rendes (alap- és pót-), szabadság idejére fizetett munkadíj, beleértve a pénzben megváltott szabadság idejére járó távolléti díjat is. A prémium az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg. Ide értendő a közalkalmazottak ilyen címen fizetett illetménykiegészítése és kereset-kiegészítése is. A jutalom az egyéni teljesítményekhez kötődően, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére fizetett összeg.

A 13. és további havi fizetés a jogszabályban, illetve a munkaszerződés által kötelezően előírt díjazás.

Milyen esetekben fizetnek távolléti díjat?

- állampolgári kötelezettség teljesítése

- közeli hozzátartozó halála (két munkanap)

- kötelező orvosi vizsgálat

- véradás miatt

- munkaszüneti nap miatt

- Mt.-ben biztosított rendes szabadság

- szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére

- munkáltatói utasítás jogszerű megtagadása miatt kiesett munkaidőre

- általános iskolában tanuló munkavállaló tanulmányi munkaidő-kedvezményének idejére

- gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát

Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás;

148. § (1) Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabér jár.

Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.

Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.

Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.

(5) Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni.

Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó munkabérnek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó munkabérnek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső - a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított - (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett munkabér összegébe beszámítani.

Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.

(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám).

Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a naptári hónap -, amelyben a munkavállalónak kifizetett munkabéréhez osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.

(10) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elő, akkor egy havi átlagkereseten a munkavállaló egy napi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagkereset kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott egy órára járó átlagkereset összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő, rövidebb teljes munkaidő, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mértékű esetén, ennek időarányos részével.

Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy órára megállapított átlagkereset és a munkaidő mértékének a szorzata.

Nem tartozik a kereset fogalmába, ezért az átlagszámítás alapját sem képezi pl: végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, szociális juttatás, lakbér-és étkezési hozzájárulás, üdülési térítés, családi pótlék, társadalombiztosítási ellátások (pl: táppénz, GYES). Nem tekinthető munkabérnek a megbízási díj, ezért ez sem vehető figyelembe az átlagkereset meghatározásánál.

A jubileumi jutalom nem az elvégzett munka díjazása, hanem a munkáltatóhoz való hűség megbecsülését szolgálja, ezért nem képezi az átlagszámítás alapját (BH1998. 399.).

A bérpótlék

A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére, ha erről a munkáltató és a munkavállaló másképpen nem állapodik meg

Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék is megilleti

A több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár

Több-műszakos munkaidő-beosztásnál.

A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén (azaz, ha a több-műszakos munkarend alapján a 14.00 és 22.00 óra közötti időszakban teljesített legalább 2 óra időtartamú munkavégzésről van szó, a műszakpótlék mértéke 15 százalék.

Harminc százalékos a műszakpótlék mértéke az éjszakai műszakban (azaz a több-műszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka esetén.

Az éjszakai műszakpótlékban részesülő személy, éjszakai bérpótlékra általában nem jogosult.

Megszakítás nélküli munkarendben:

A megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalót a délutáni műszak után a 15 százalékos műszakpótlékon kívül további 5, azaz összesen 20 százalékos, az éjszakai műszak után további 10, azaz összesen 40 százalékos műszakpótlék illeti meg

Ha a munkavállaló munkaidejének csak egy része esik délutánra vagy éjszakára, őt csak erre az időre illeti meg arányosan a vonatkozó műszakpótlék.

Ha az éjszakai vagy délutáni műszakban történt munkavégzés ideje nem éri el a törvény által előírt két órát, nem beszélhetünk éjszakai, illetve délutáni műszakos munkavégzésről.

Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül:

1. a munkaidő-beosztástól eltérő,

2. a munkaidőkereten felüli,

3. és az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam

Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. Ezt ugyanis nem munkáltatói utasításra, hanem megegyezés alapján teszi.

Túlmunka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. Ez a pótlék megállapítható esetenkénti elszámolás szerint is, átalányban is.

Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - az 50 százalékos pótlék helyett - szabadidő jár. Ez azonban nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

Amennyiben a napi munkaidő tartama nincs meghatározva, úgy a heti, havi vagy éves munkaidőkereten felül teljesített munkavégzés számít túlmunkának.

Ha a munkavállaló a munkáltató erre irányuló utasítása alapján a pihenőnapján (pihenőidőben) végez munkát, a pótlék mértéke 100 százalék.

Ettől eltérően a pótlék mértéke 50 százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap cserébe.

Az Mt. nem zárja ki, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - az esetenkénti pótlékelszámolás helyett - átalányt állapítsanak meg.

A rendkívüli munkavégzésre (annak díjazására, a biztosított szabadidőre, pihenőidőre, az átalányra) vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók akkor, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását maga határozza meg (ilyen például a vezető állású munkavállaló).

A készenléti és az ügyeleti díj

Készenlét esetén a személyi alapbér 20 százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér 40 százaléknak megfelelő munkabér jár.

Előfordulhat, hogy a készenlét alatt munkát is kell végeznie a munkavállalónak. Ilyen esetben a munkavégzés időtartamára a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok szerinti díjazás jár.

Ha tehát a munkavállaló a készenlét alatt munkát végez, az munkaidőnek számít. Az elvégzett munka díjazása ilyenkor attól függ, hogy a munkát a napi munkaidőn túl, a munkaidőkereten felül, vagy pihenőnapon (pihenőidőben) végzi-e. Az első két esetben a munkavállalónak - a munkavégzés ellenértékén túlmenően - 50 százalékos bérpótlék vagy a munkavégzés tartamával megegyező szabadidő, míg a harmadik esetben 100 százalékos bérpótlék vagy 50 százalékos bérpótlék mellett egy másik pihenőnap jár.

A bérpótlék alapjául szolgáló jövedelem megállapítása tehát a felek feladata, csak megállapodás hiányában irányadó az Mt. Ha a bérpótlékról a munkaszerződés rendelkezik, egyértelműen meg kell határozni, mennyi a munkavállaló személyi alapbére, és külön kell nevesíteni a bérpótlék mértékét, esetleg konkrét összegét. A személyi alapbér soha nem egyezhet meg a pótlékolt bérrel.

Pihenőnap: a naptári nap nulla órától huszonnégy óráig tartó időszak, vagy három- és négy-műszakos

munkarendben, továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörben foglalkoztatott

munkavállaló esetében - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - a

következő műszak megkezdését megelőző huszonnégy óra;

Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23.,

november 1. és december 25-26.

Vissza az elejére

Görgesd a terméklistát!

Partner linkek

Termékbörze

Ajánló